Most egy tartalékos javaslat és egy reggelinek való, kerül a terítékre.
Elkészítés pár perc. Eredmény : kb. fél liter aranysárga kacsazsír és egy kisebb adag tepertő.
A feldaraboláskor félre tett zsíros, bőrös darabokat felcsíkozzuk (nem kell nagyon apróra, mert a sütés során rendkívüli mértékben összezsugorodnak) majd egy felmelegített teflonba tesszük, a darabokat és lassan tovább melengetjük. Hamarosan kiolvad a zsír és abban sülnek tovább az összepöndörödött tepertő darabok.
Ahhoz, hogy finom ropogós legyen a végeredmény,már csak egy teendőnk marad: meg kell spriccelnünk a darabkákat egy kevés hideg vízzel. Ezt óvatosan végezzük, nehogy újra keljen festeni a konyhát, és az égési sérülések se kellemesek.
Ha már nem pattog serceg a zsír, akkor szűrőkanállal szedjük ki a tepertőt, ittasuk le róla a zsírt.
Mielőtt neki esnénk, nem árt kicsit hűlni hagyni, és megsózni, így mérsékelhetjük a gyomorfájás veszélyét!
A kutyánkról sem feledkezzünk meg, neki a finom illatos zsírból adjunk a száraztápra, és elégedetten figyelhetjük majd, amit a tálja csillogóra lesz nyalva néhány másodperc alatt.
Ha szükséges ilyenkor jöhet egy alapos szakáll törlés, mert a hálás jószág később rendkívül csúnya zsírfoltokat hagyhat a nadrágunk szárán.
Mire használjuk később?
Készíthetünk a buliba zsíros kenyeret, hússütéshez, pogácsa készítéskor margarin helyett.
Egy francia kutató csoport (hát ki más lenne...) a következőket is kimutatta:
„A liba és kacsazsír kémiai összetétele közelebb van az olivaolajéhoz, mint a vaj vagy disznózsíré.”
Erről még bővebb fejtegetést találhatunk a Dining Guide odalán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése